Ha a Mamut körút eredményét nem az emléklapok számában, nem is a közös fotók mennyiségében mérjük, hanem abban, hogy valahol egy fiatal felismerte, hogy számít, amit ő tud és tesz, akkor kijelenthetjük: sikerült. Mert nemcsak az egylet látogatta a fiókegyleteket, hanem a küldetés látogatott meg bennünket. Egy pillanatra mindannyian emlékeztünk rá, hogy van helyünk az egyházban, az egyletben, és a világban.
A sportolimpia célja a sporton keresztül történő közösségépítés, ugyanakkor az egészséges életmód népszerűsítése a fiatalok körében, valamint a test és lélek kapcsolatának erősítése. Az immár hatodik kiírás és a rekordszámú résztvevő igazolja, hogy a rendezvény nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében. A program a sportágakban – foci, kézilabda, akadálypálya, asztalitenisz, hosszútávfutás, táncmaraton, sakk és bemutatkozás – való megmérettetésre épül, de részét képezik az egészséges életmód, sport és motiváció témájában történő beszélgetések és áhítatok is. Az OMNIUM fődíja az ODFIE vándorkupa.
A kovász sem magától lesz azzá, ami. Félre kell tenni a kis edényben, és ápolni, gondozni kell, hogy beteljesítse létezése célját, a liszt megkelesztését. Három hétvégén keresztül az ODFIE vezetősége kovászt próbált készíteni. Kovászt, amit gondozni kell, de az alapja készen áll. A puding próbája az evés. A kovász próbája a kelesztés.
Az idei Mamut körút április 24-én indult Kolozsvárról és április 27-én, Sepsiszentgyörgyön ért véget. A három nap alatt az ODFIE központi csapatának 19 tagja összesen 335 egyletes fiatallal találkozott, 26 állomáson. A tavalyi évhez hasonlóan idén is gyűjtőpontokra hívtuk az egyes állomások környező településeiről az egyleteseket. Köszönjük azon egyházközségeknek és lelkészeiknek, amelyek otthont adtak a találkozásoknak és azon lelkészeknek is köszönetet mondunk, akik elhozták fiataljaikat az egyes találkozási pontokra.
A képzéssorozat célja, hogy az egyletes fiatalok számára lehetőséget kínáljon a szervezeti kultúra, a hatékony rendezvényszervezés és a vezetői készségek elsajátítására. Mindezt úgy, hogy közben lehetőséget teremt a vallásosság megélésre, az ön– és tárismeretre, a csoportfolyamatok erősítésére és a minőségi időtöltésre is.
Ezen a különös böjti közös út újra megerősödtünk abban, hogy Isten szeretete körül fonja az életünket, és meggyőződéssel bátorkodunk hirdetni, hogy hasonló az Isten országa a mindig úton lévő fiatalokhoz. Azokhoz a fiatalokhoz, akik bárhol otthon tudnak lenni, akiket vendégül látnak és akik vendégül látnak, aki hisznek abban, hogy az ilyen összegyülekezéseikben és az ilyen útra keléseikben társuk az Isten.
Az ifjúság istentisztelete hinni akar abban, hogy érdemes elindulni és új ösvényeket keresni, hogy a hagyományos egyházi értékek és mindennapok kihívásai között együttes erővel leljünk rá a közös utakra. Akarunk mi is hinni ebben?
történeteink tesznek azzá, akik éppen ebben a pillanatban vagyunk. A történeteink mesélése tesz azzá, ahogy mások látnak bennünket. Amikor az ember olyanokkal van körülvéve, akiknek hasonlóak a történetei az övéhez, vagy legalább a zenei aláfestés stimmel, akkor úgy érzi megérkezett.
Köszönjük az egyházközségnek, hogy fogadtak bennünket, a fiataloknak és szüleiknek, hogy társak voltak ezen a közös úton. Az előttünk álló böjti időszakra kívánjuk, hogy a lélek mélyén felmerülő kérdések és kétségek az ima ereje által formálódjanak bizonyosságokká, hogy békésen, nyitott szívvel érkezzünk meg az ünnepbe.
A visszajelzések alapján sok összefüggés világossá vált a fiatalok számára, és reményeik, illetve reményeink szerint ennek köszönhetően gördülékenyebben fog majd menni saját egyletes közösségükben a társaikkal való közös munka.
