2024 márciusában dörgedelmes hangvételű írás jelent meg az Unitárius Közlöny hasábjain. Az egyházunk és ifjúságunk nevelői tevékenységeinek hiányosságaira rámutató, elkeseredett hangnemű sorok tükröt kívántak tartani a jelenkor számára, és felhívták a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb hangsúly kerül a műveltség nevelésére. A keserű témájú cikk azonban egy prófétai vízió megfogalmazásával zárult, mint egy útmutató az egyház és az ifjúság népművelői feladatvállalásával kapcsolatban. Jelen írásban ennek az álomnak a megerősödéséről és első megvalósulásairól kívánunk beszámolni.
Unitarizmus: több mint vallás
Az unitárius vallás alapjaként álló hit és ráció kapcsolatára emlékezve, fontos kiemelnünk, hogy egyházunk életében a valláserkölcsi munka mellett minden időben jelentős szerepet töltött be a kulturális és tudományos nevelés. Ezzel a célkitűzéssel egyházunk, a Dávid Ferenc Egylet, majd később az Ifjúsági Egylet oktatói és nevelői törekvése nemcsak a tagok, hanem a tágabb társadalom szolgálatában állt. Ennek a vállalásnak két kiemelkedő példája az 1928-ban először megszervezett Unitárius Ifjúsági Konferencia, valamint a Balázs Ferenc mészkői lelkész által, az 1930-as évek elején elindított népfőiskola. A két, párhuzamosan és megszakításokkal tevékenykedő mozgalom szellemi útja közel száz esztendő után idén összeér és találkozásának eredménye egy ifjúsági népfőiskola elindulása. Pontosan 90 évvel ezelőtt, 1934-ben az Erdélyi Fiatalokban jelent meg Erdő János azon tanulmánya, melyben a népfőiskolák szükségességét és Balázs Ferenc munkáját tudományos igényességgel mutatta be. Jelen írás a megnevezett tanulmány szándékának kíván a folytatója lenni. A következőkben azokat az elveket foglaljuk össze, amelyek mentén 2024-ben az Unitárius Ifjúsági Konferencia és a népfőiskola hagyományából idén útjára indul az ifjúság népfőiskolája. Az Unitárius Ifjúsági Konferencia (továbbiakban UIK) olyan közművelődési és tudományos műhellyé alakul, amely a jövőre néző tevékenységét összetettebb folyamatban határozza meg. Ebben az értelemben, a rendezvény jellegű UIK idén mozgalommá növekedik és tevékenyége kiszélesedik. Az UIK megújult formájának köszönhetően nemcsak a fentebb megnevezett célkitűzései egészülhetnek ki, hanem helye és szerepe is megnőhet egyházunk és ifjúsági egyletünk társadalmi feladatvállalása terén.
Az UIK mint mozgalom és műhely, célkitűzések
A népfőiskolai hagyományokra épülő, megújult UIK hivatása kapcsolatot teremteni az ember és a tudomány, az ember és kultúra között. Az UIK-ban kicsúcsosodó egyházi, ifjúsági mozgalom célkitűzése tehát egy olyan közművelődési és tudományos műhely kialakítása, amely segít az ifjaknak világszemléletük kiszélesítésében, kritikai gondolkodásuk fejlesztésében, közéleti tájékozottságuk növelésében, általános műveltségük gyarapításában, és mindezek által pedig öntudatuk, hitük és vallásosságuk erősítésében. Ezek gyakorlati megvalósulása úgy érhető el, hogy a tudománnyal és kultúrával hivatásosan foglalkozó szakemberek közérthető módon nyújtanak eligazodási pontokat az ifjúság számára. Ennek érdekében az UIK egy széleskörű tapasztalattal és szakmájában kiemelkedő eredményekkel rendelkező mentorhálózatot kíván kialakítani, akik a résztvevők számára bevezető jellegű, tudománynépszerűsítő előadásokat és kiscsoportos ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, ugyanakkor értelmiségi modellt állítanak, amely példaként szolgálhat a résztvevőknek. A szakmai és támogatói hálózat kialakításával az UIK mozgalma szerepvállalásra, részvételiségre, felelősségtudatra és tenni akarásra kívánja buzdítja a jelentkezőket.
Az UIK megújult formája
A konkrét rendezvényt online találkozók fogják megelőzni, amelyben a jelentkezők útmutatásokat kapnak annak érdekében, hogy megismerhessék a különböző tudományterületeket, majd kiválaszthassák az általuk kedvelt és követni vágyott irányvonalat. Az UIK-t megelőző első online alkalomnak az is célja, hogy egy olyan módszertart adjon át a jelentkezőknek, amely által azok elkezdhetik kutatásaikat az általuk választott témákban. A második online alkalom során egy rövid szerkezeti vázat kapnak a jelentkezők, amelynek segítségével össze tudják foglalni kiválasztott témáikat és elkészíthetik kutatásuk kivonatát. Az UIK-n a jelentkezők be kell mutassák a kutatásukat összefoglaló szövegeiket, vagyis a kivonatokat. Ezeket a kezdetleges írásokat a rendezvényen szakmai segítséggel továbbfejleszthetik a résztvevők. Annak érdekében, hogy az UIK-t a folytonosság jellemeze és ne csupán egy egyalkamas rendezvény legyen, a résztvevők által hozott és bemutatott munkák a rendezvényt követően egyéni mentorálásban részesülnek. Ennek segítségével a jelentkezők javítani és szerkeszteni tudják a munkáikat. Ehhez tartozik az is, hogy hosszú távon az UIK és annak közművelődési és tudományos műhelyének feltett szándéka, hogy tudománykörök, érdemi vitaestek, író-olvasó találkozók és kutatói csoportok sorozata által minél szélesebb körben és összetettebben valósíthassa meg feladatvállalását: a ifjúság nevelését. Ennek köszönhetően a résztvevők nem csupán az általuk kiválasztott témában tudnak elmélyülni, hanem egy széleskörű tudásalappal gazdagodhatnak és megvalósulhat a mozgalom tágabb célkitűzése. Ennek a széleskörű és folytonosságra épülő munkának válhat összefoglaló és bemutató helyévé az UIK folyóirata.
Publikációs lehetőség az UIK folyóiratában
Az UIK szócsöveként működő tudományos jellegű folyóirat egyaránt biztosít lehetőséget a meghívott szakmai mentorok és előadók tudományismertető írásainak közlésesére, valamint az UIK során kutató résztvevők írásainak publikálásához. A folyóirat által az UIK teret biztosít az ifjaknak, hogy kutatásaik megjelentve mutathassák be, és hozzájárul, hogy megszülethessen sokak első publikációja. Ezzel a folyamattal a résztvevők kutatói munkájának és az oktatók nevelésbe és tanításba fektetnek idejének látható eredménye születhet, ugyanakkor a folyóirat által szélesebb körbe juthat el.
Az UIK jövője
Dr. Erdő János néhai püspök és teológus fentebb említett tanulmányában arról ír, hogy a népfőiskolák által meg lehet teremteni a művelt, kiegyensúlyozott embert, ami sorsdöntő fontosságú jövőnk szempontjából. Ez a gondolat ma is élő és revelatív erővel bír. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk azokat a szempontokat, amelyeket Erdő a következőképpen foglalt össze: „A népfőiskola jövőjét nem a hivatalos, hanem a magán kezdeményezéssel biztosítja. A népfőiskolához cselekvési szabadság és kitartó próféta lelkű emberek szükségesek. […] Lehet, hogy túl ideálisnak, vagy épen utopiának gondolják sokan majd. Igaz, hogy lelkes és magyar „utopiákért” harcolni tudó, akaró embereket igényel. De próbáljuk meg és akarjuk, hogy sikerüljön – én hiszem, hogy az eredmény nem fog elmaradni.” Erdő Jánossal együtt vallva, én is hiszem, hogy a most bemutatott ifjúsági népfőiskola, az Unitárius Ifjúsági Konferencia mint közművelődési és tudományos műhely, valamint annak folyóirata mögé egyre több próféta lelkű ember csatlakozik, és népünk, egyházunk és ifjúsági egyletünk számára maradandót alkotunk. Hiszem, hogy a megújult UIK felkarol és megtart!
Sepsiszentgyörgy,
2024. szeptember 16.
Nagy Norbert,
az UIK főszervezője
