Sosem értettem igazán az újévi fogadalmakat és nem is tulajdonítottam semmilyen jelentőséget nekik. Valamiért úgy érzem, hogy nem „fair” sem az újévvel, sem magunkkal szemben az, hogy csak kimondottan ebben az időszakban gondolkodunk olyan fogadalmakon, olyan célokon, terveken, amelyet megvalósítanánk, és olyan változásokon, amelyek rosszak vagy éppen nem megfelelőek számunkra.
Eldönthetjük májusban is, hogy diétázni szeretnénk, és érezhetjük szeptemberben is a fontosságát a mozgásnak, sőt megfogadhatjuk önmagunknak márciusban is, hogy többet utazunk az idén. Ezeket a fogadalmakat, terveket szerintem ne keverjük össze az újévvel. Nyilván, hoz újdonságokat, lehetőségeket, viszont a sok terv elriasztja az ünnepi pillanatokat, az érzéseket, a gondolatokat, az örömeinket, vagy éppen a bánatainkat.
Az idei év még is kicsit más, még is kicsikét felszólít arra, hogy mi a dolgunk idén. És ezt már megtette januárban. Nem fogadalomtételekre kér, nem új tervek és célok kötelező megvalósítására, és nem is a rossz szokásaink elfeledésére, hanem egy irányt mutat, biztat valamire. Egy olyan irányt, amelynek ha haladunk a vonalán egész évben, akkor szebbek lesznek a mindennapjaink, egymáshoz való viszonyulásaink, mosolyaink, öleléseink.
Sok feladatunk van idén, viszont van egy nagyon fontos: felelősségvállalás egymás iránt. Egy olyan fajta tevékenység ez, ami nem igényel semmilyen fizikai erőnlétet, anyagi hozzájárulást, csupán odafigyelést. Odafigyelést a mellettünk ülőre, a velünk szembejövőre, a mellettünk lakóra, a velünk dolgozóra, a mellettünk vezetőre, a velünk ünneplőre, a mellettünk alvóra, a velünk evőre, a minket ölelőre, a bennünket kísérőre.
Vállaljunk felelősséget idén mindazokért, akik fontosak nekünk, figyeljünk oda rájuk és ezt adjuk a tudtukra is, hisz így talán biztonságban tudhatjuk másokat és magunkat is. Vállaljunk felelősséget, úgy igazán. Ne csak mondogassuk és írjuk, ne csak dobáljuk ezt a gondolatot, ne csak egy mondat legyen, amit oly gyakran hallunk vagy olvasunk. 2020-ban, a felelősség évében vállaljuk, hogy ezen az irányon elindulunk, és meg is érkezünk.