Az első szervezett unitárius ifjúsági egylet 1900-ban alakult meg Kolozsváron, Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Körenéven. Előzményének tekinthetők azonban a 19. század második felétőlaz unitárius kollégiumokban működő önképzőkörök, valamint az egyházközségek olvasó és önképző egyletei is. A 20. század első két évtizedében egyre több egyházközségben alakult meg a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet.

 

Ezen ifjúsági  élet  szervezett  irányításának céljával  jött  létre  1929-ben az országos egylet,a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köreinek Egyetemes Szervezete néven. Létrehozói több éven át vezetői is voltak: Szent-Iványi Sándor, Balázs Ferenc, Mikó Imre, Lőrinczi László, később Dobai István, Kovács Lajos, Szabó Samu, Simén Dániel, Gyergyai Judit, Fikker János, Erdő János. Az országos ifjúsági életet a központi, kolozsvári irodából irányították. Legfontosabb megnyilvánulásuk az 1928 és 1947 között megtartott  tizennégy ifjúsági konferencia volt, amelyek középpontjában időszerű témák és  szervezeti  kérdések  álltak.  Emellett egyházkörönként is tartottak ifjúsági konferenciákat, dalosversenyeket, népszerű volt az egy-egy vidék fiatalságát összegyűjtő ifjúsági nap szervezése is. Évekig ismeretterjesztő célzatú vetítőgépes előadásokkal járták az országot. Az ifjúsági munka eszmei összefoglalását  és terjesztését szolgálták a kiadványok is: az első ifjúsági lap, Ifjúság címen 1928-ban, majd a tulajdonképpeni sajtófórum, a Kévekötés, 1929-1936 között.

 

Mindez az erdélyi magyar szellemi és egyházi  életet  árgusan figyelő román államhatalmi cenzúra szorításában vergődött. A szervezet életét derékban törte ketté a második világháború és az azt követő  válságkorszak:  1948-ban  a  nacionál-kommunista  államhatóság  tiltása következtében minden szervezeti életnek meg kellett szűnnie. Negyven évig hivatalosan nem létezhetett egyházi ifjúsági szervezkedés.Az  Ifjúsági  Egylet  1991.  évi  újraalakulását  követő  évek  útkeresése  nyomán  1996-tól  a szervezeti  élet  átfogó  fejlődésnek  indult,  ami  a  központi  rendezvények  szervezésében  és kiadványok megjelentetésében, az ügyvitel és a képviselet ellátásában, valamint megfelelő eszköztár létrehozásában és saját pénzügyi alap megteremtésében is lemérhető. Ugyanakkor nagy hangsúly került a helyi ifjúsági egyletek megalakítására és munkájuk segítésére. Az ODFIE-nek napjainkban mintegy 40 fiókegyletben több mint 1000 tagja van. Területileg elsősorban azokon  a  vidékeken  működik,  ahol  az  unitarizmus  a  legelterjedtebb:  Hargita,Háromszék, Maros, Kolozs és Brassó megyékben. Az ODFIE székhelye Kolozsváron van.


Az ODFIE az unitárius ifjúságot kívánja szervezett egységbe tömöríteni, azzal a céllal, hogy segítse őket vallásosságuk megélésében, irányítsa értékteremtő munkájukat, képviselje őket a társadalomban,  lehetőséget  teremtsen  egészséges  lelki,  szellemi,  művelődési, nevelési, szociális, környezetvédelmi, sport- és más szabadidős tevékenységekre. Tagjai lehetnek nem unitárius fiatalok is, akik célkitűzéseit elfogadják és alapelveivel egyetértenek.

 

Az ODFIE elkötelezettje a hagyományos unitárius világnézetből fakadó értékeknek (vallási szabadelvűség,  lelkiismereti szabadság, türelem, a másság iránti nyitottság,  társadalmi felelősségvállalás,  ember-  és  népszolgálat  stb.). Ezek ápolásával az unitárius közösségfejlesztését és a magyar nemzet erősítését, valamint a társadalom fejlődését kívánja szolgálni.

 

Az ODFIE feladatköre:

  • Vallásos, lelki, szellemi, közművelődési, nevelési, szociális, környezetvédelmi, sport-és  más  szabadidős  tevékenységek  (összejövetelek,  rendezvények,  programok, képzések,  népfőiskolai  tanfolyamok,  segélyezések  stb.)  szervezése  a  tagok  és  az érdeklődők számára.
  • A tagság  vallási  és  nemzeti hagyományainak ápolása, a szórványban élő ifjúságközösségi azonosságtudatának erősítése.
  • Az  ODFIE  értékeit  és  működését  ismertető, céljait szolgáló kiadói  tevékenység folytatása.
  • Ifjúsági és más jellegű szervezetekkel való kapcsolatok létrehozása  és  ápolása a Kárpát-medencében és világszerte.
  • A különböző vallási  felekezetek és nemzetek közti  közeledés érdekében az egymás másságának  megismerésén és kölcsönös tiszteletén alapuló együttműködések szorgalmazása.
  • Az ODFIE céljainak és a tagság érdekeinek képviselete a társadalomban; állásfoglalás az ODFIE küldetését és tagságát lényegesen érintő egyházi, közéleti és társadalmi kérdésekben.

 Az ODFIE szervezeti felépítése kétszintű: az alapfokot az egyházközségi ifjúsági egyletek és a nem  egyházközségi alapon szerveződő tagcsoportok (a továbbiakban együttesen: fiókegyletek) képezik,  amelyek működését az ODFIE vezető testületei segítik: a Küldöttgyűlés, a Választmány, az Ügyvezető Testület és az Elnökség.

 

Az ODFIE legfőbb kormányzó szerve az általában évente egyszer ülésező Küldöttgyűlés, végrehajtó és  ügyintéző  testülete a Választmány, valamint  az azt kiegészítő Ügyvezető Testület.  Folyó  ügyekben  az  Elnökség dönt és intézkedik, ugyanez látja  el a szervezet képviseletét is.

 

A Küldöttgyűlés tagjai a fiókegyletek képviselői és a Választmány tagjai.  A Választmány tagságát a tisztségviselőkből (elnök, főtitkár, 2 alelnök) álló Elnökség, továbbá az egyházköri képviselők (6 x 2) és az ifjúsági lelkészek (6 x 1) képezik.